PixelBay - Készítsünk együtt honlapot! Keress bizalommal

attila.vereczkei@gmail.com

+36 (30) 1-820-420

Durván alázza a Chrome az Edge-et

A Microsoft minden igyekeze ellenére böngészője megszorítani sem tudja a Google megoldását.

Hirdetés

Továbbra is a Google Chrome a világ legnépszerűbb böngészőja, derült ki a NetMarketShare legújabb statisztikáiból. A Microsoft Edge hiába alaptartozék minden új Windows 10 rendszeren, még mindig messze van attól, hogy a Chrome igazi vetélytársa legyen.

2018. márciusi adatok szerint a Chrome részesedése 61,77 százalék, vagyis minden tíz PC-ből hatnak a tulajdonosa ezt használja. A Windows 10 felhasználók tehét lecserélik az Edge-et a Chrome-ra, és hogy miért, az nem titok.

Az Edge kevesebb szolgáltatást biztosít, és a kiegészítő-választéka is szegényesebb. A Microsoft ráadásul összeköti a Windows 10 és a böngésző frissítését, vagyis viszonylag hosszú idő telik el az új változatok megjelenése között.

Így az is érthető, hogy a 4,46 százalékos felhasználói aránnyal rendelkező Edge-et a 10,52 százalékos Mozilla Firefox is megelőzi. Az Apple Safarijának részaránya csupán 4,14 százalék, de ez a böngésző csak macOS rendszereken fut.

A Microsoftot sokat támadták, amiért túl erőszakosan próbálja terjeszteni az Edge-et. De úgy átszik, hogy a Chrome dominanciájának megtörésére ez is kevés.

Hirdetés

Amit az USB-C-ről tudni kell

Szimmetrikus kialakítású, s egy sor nagyteljesítményű adatátviteli és tápellátási szabványt támogat.

Az USB Type-C, vagy ahogyan a leggyakrabban hivatkoznak rá, az USB-C egy viszonylag új típusú csatlakozó, amelynek segítségével adatátvitelt és tápellátást valósíthatunk meg informatikai eszközök között. Egyik nagy előnye, hogy szimmetrikus kialakítású, bármilyen helyzetben csatlakoztatható, így biztosan azonnal betalálunk vele az aljzatba, nem úgy, mint a korábbi szabványú USB csatlakozók esetében. Már csak emiatt is nyerő megoldásról van szó, amihez még hozzájön az olyan új, nagyteljesítményű technológiák támogatása, mint az USB 3.1, a Thunderbolt 3 és az USB Power Delivery.

Hirdetés

A legtöbb USB-C aljzat az USB 3.1-es adatátviteli szabványra épül. A második generációs USB 3.1 protokoll elméletileg maximum 10 Gbps-os adatátviteli sebességre képes – kétszer olyan gyors, mint a legfeljebb 5 Gbps-ot tudó USB 3.0 és az első generációs USB 3.1.

Sok laptopon és asztali számítógépen az USB-C specifikáció ugyancsak támogatja az Intel-féle Thunderbolt 3 adatátviteli technológiát. Egy Thunderbolt 3-mal ellátott USB-C port maximális elméleti adatátviteli sebessége 40 Gbps. Ez a technológia négyszer gyorsabb az az USB 3.1-nél és 3 ezerszer gyorsabb az eredeti, 12 Mbps-ot tudó USB 1-es szabványnál.

A képen látható noteszgépen található USB-C port (balról a második) lényegesen kisebb, mint a tőle jobbra található két régebbi típusú USB-A aljzat
Fotó: Melissa Riofrio, IDG

A megnövelt adatátviteli sebességnek köszönhetően lehetőség nyílik videóátvitelre ugyanazon a kapcsolaton keresztül. Az USB-C videóátvitelhez készült Alternate Mode üzemmódja (Alt Mode) lehetővé teszi az adapterek számára videójel továbbítását megjelenítőkre, televíziókra és projektorokra ugyanarról az USB-C portról HDMI, DisplayPort, VGA és más típusú videócsatlakozókra.

Ha még ez sem lenne elég, az USB-C támogatja az USB Power Delivery (USB PD) specifikációt is. Egy USB 2.0 port legfeljebb 2,5 watt energiát tud átadni (ez elegendő egy telefon feltöltéséhez), egy USB 3.1 port pedig akár 15 wattot. Ugyanakkor az USB PD 100 wattnyi energia átadására képes, vagyis hatszor annyira, mint az USB 3.1. Ennek köszönhetően lehetőség nyílik például laptopok által táplált, USB-C csatlakozófelületű projektorok kifejlesztésére.

Hirdetés

Posztmodern vállalatirányítás és a pénzügyi alkalmazások

Sok döntéshozó hiszi úgy, hogy amennyiben felhőbe viszi a vállalat pénzügyi alkalmazásait, egy csapásra megoldódnak a házon belül működő szoftvereket kísérő jellemző problémák, a szervezet örökre búcsút inthet a nehézkes kezelőfelületeknek, az elburjánzó testre szabásoknak és az elhúzódó, költséges verziófrissítéseknek. Bár a szolgáltatásként használt alkalmazásokkal ezek a várakozások részben vagy akár maradéktalanul is teljesülhetnek, azzal minden cégnek számolnia kell, hogy felhőbe vezető útja nem lesz zökkenőmentes.

Mágikus négyzetében (2017 Magic Quadrant for Cloud Core Financial Management Suites for Midsize, Large and Global Enterprise), amelyben az alapvető pénzügyi funkciókat felhőben kínáló szoftvercsomagokat (FMS) értékelte, a bevezetőnkben írottakra figyelmeztet a Gartner. Meghatározása szerint olyan alkalmazások tartoznak ebbe a kategóriába, amelyek a folyamatok támogatásával és automatizálásával nagyobb rálátást adnak a szervezetek pénzügyi helyzetére, és segítik a vele összefüggő feladatok elvégzését. A piacelemző a pénzügyi alapfunkciók közé sorolja a főkönyvvezetést, a bejövő és a kimenő számlák kezelését, az eszköznyilvántartást és a projektek elszámolását, a jelentéskészítést és a mérőszámok követését, valamint a beszerzés alapszintű, közvetett támogatását, vagyis a megrendelések, a számlák és az utalási bizonylatok egymáshoz rendelését.

Hirdetés

Olyannyira beértek ezek a felhőalapú megoldások a mágikus négyzet tavaly júniusi közreadását megelőző egy-másfél évben, hogy egészen felrázták az alapfunkciókkal bíró pénzügyi alkalmazások éveken át mozdulatlanul szunnyadó piacát. A Gartner szerint mindez összefügg a posztmodern vállalatirányítási stratégiák térhódításával, amelyekben a nagy, házon belül bevezetett, monolitikus ERP-rendszereket kisebb, részben felhőben működő alkalmazások igény szerint összekapcsolt, lazább csoportja váltja fel.

Tükrözi ezt a területet első alkalommal vizsgáló elemzés is, amelyben kizárólag önmagukban – tehát nem egy nagyobb ERP-csomag részeként – értékesített, felhőszolgáltatásként elérhető és közép-, nagy-, illetve globális vállalatokat célzó pénzügyi alkalmazások szerepelnek. A piacelemző meghatározása szerint ebbe a célcsoportba 50 millió, 1 milliárd és 5 milliárd dollárt meghaladó éves árbevételű szervezetek tartoznak. Bár vezető szállítóként csupán két piaci szereplőt – az Oracle-t és a Magyarországon kevéssé ismert Workdayt – hozott ki a Gartner, azt is hozzátette, ebből még nem következik, hogy megoldásuk funkcionalitás és technológia szempontjából egyaránt a legjobb választás lenne minden használati esetben. A mágikus négyzetben szereplő összes pénzügyi alkalmazáscsomag életképes felhőalapú megoldás, amelyet érdemes közelebbről is szemügyre venni.

Felhős mítoszok bűvöletében
A Gartner kutatásai során begyűjtött adatokból kiderül, hogy jelentősen nőtt a pénzügyi alapfunkciókat felhőben kínáló alkalmazáscsomagok vonzereje a döntéshozók szemében. A felhasználókkal készült interjúk azonban arról is tanúskodnak, hogy az ilyen SaaS (software as a service) megoldást kereső vállalatokat gyakran megtévesztik a szolgáltatásként használható szoftvereket övező mítoszok.

Sok döntéshozó például úgy véli, hogy ha felhőbe viszi a vállalat pénzügyi alkalmazásait, azzal egy csapásra meg fogja oldani a házon belül működő szoftverek használatával járó jellemző problémákat, többek között búcsút inthet a nehézkes kezelőfelületeknek, az informatikai környezetet túlbonyolító, túlzásba vitt testre szabásnak és az elhúzódó, költséges verziófrissítéseknek. Bár a szolgáltatásként használt alkalmazásokra átállással mindezek a várakozások részben vagy akár maradéktalanul teljesülhetnek, azzal azért minden szervezetnek számolnia kell, hogy a felhőbe vezető út nem lesz zökkenőmentes.

A pénzügyi alkalmazások felhasználói például gyakran elutasítóak a tervezett változtatásokkal szemben, ezért nehezebb lesz őket átállítani a megszokott, messzemenően testre szabott, házon belüli rendszerekről a SaaS megoldások szabványos folyamataira – olyan akadály ez, amely csak határozott változáskezeléssel küzdhető le. Felhőszolgáltatások használatával a vállalat ugyan csökkentheti házon belüli IT-költségeit, de csak akkor, ha az üzleti felhasználók nagyobb szerepet vállalnak az alkalmazások konfigurálásában, menedzselésében és tesztelésében – amire a pénzügyesek többsége általában nincs felkészülve. További nehézséget okozhat, hogy a felhőalapú pénzügyi alkalmazáscsomagok házon belüli rendszerekkel integrálásához is olyan eszközkészletre és szaktudásra lehet szükség, amelynek az IT-csapat esetleg nincs birtokában.

Felhőalapú pénzügyi alkalmazások kiértékelésekor sok vállalat hibát követ el azzal is, hogy változatlanul a hagyományos, szoftvercsomag-központú megközelítés szellemében jár el, amely házon belül bevezetett rendszereinek kiválasztását is meghatározta. A döntéshozók ugyanis feltételezik, hogy az a legjobb, ha a felhőben is ugyanannál a szolgáltatónál fizetnek elő más vállalatirányítási funkciókra (például humántőke-menedzsment és beszerzéskezelő alkalmazásokra), amelynek pénzügyi alkalmazásait is használják. Bár ez a választás bizonyos esetekben indokolt lehet, a Gartner hangsúlyozza, hogy az ilyen megközelítés korántsem alapértelmezett a több forrásból származó és lazábban összekapcsolt felhőszolgáltatásokra építő, posztmodern ERP-stratégiában, amelybe a felhőalapú pénzügyi alkalmazásoknak is illeszkedniük kell.

Billen a mérleg
Szoftverköltésükön belül a nagyvállalatok ERP-rendszerekre áldozzák a legtöbb pénzt, és ez az összeg – állandó árfolyamon számítva – 2021-ig évente átlagosan 7 százalékkal fog nőni a Gartner előrejelzése szerint. ERP-megoldás alatt a piacelemző a pénzügyi, a humántőke-menedzsment, a gyártástámogató és az eszközkezelő alkalmazások együttesét érti. Közülük a pénzügyi alkalmazásoké a legnagyobb szegmens, amelyben a jelzett időszakban ezt meghaladó, 7,5 százalékos éves átlagos növekedés várható.

A felhőszolgáltatások megjelenése ugyanakkor technológiai nemzedékváltást indított el az ERP-piacon is. A vállalatirányítási SaaS szolgáltatások piaca az elmúlt öt évben átlagosan 25 százalékkal bővült, aminek köszönhetően a világ tíz legnagyobb ERP-szállítója közé három, kizárólag felhőalapú megoldást kínáló szereplő is bekerült. A Gartner szerint ez a trend kitart majd az előttünk álló években is, bár a vállalatirányítás különböző területeit támogató alkalmazásokat a felhasználók erősen eltérő ütemben viszik a felhőbe. A humántőke-menedzsment alkalmazások értékesítéséből származó szállítói bevételek körülbelül 45 százalékát például már SaaS szolgáltatások adják, míg a pénzügyi alkalmazások esetében ez az arány inkább 8 százalék körül mozog.

Egyre kiforrottabbakká válnak azonban a SaaS modellben elérhető pénzügyi alkalmazások, ezért a – nemzetközi értelemben vett – közép- és nagyvállalatok után a globális jelenléttel bíró szervezetek is mind nyitottabbakká válnak irányukban. A Gartner szerint idén az ilyen nagy vállalatoknál újonnan bevezetett pénzügyi alkalmazások 25 százaléka felhőalapú lesz, 2020-ban pedig már a házon belüli rendszereiket frissítő szervezetek több mint 50 százaléka előfizethető szolgáltatások használatára vált ebben a súlycsoportban is.

Az évtized végéig így a SaaS modellben előfizethető pénzügyi alkalmazások – szolgáltatói bevételek alapján mért – piaca évente átlagosan 24 százalékkal fog nőni, mérete 2020-ra várhatóan eléri majd a 2,2 milliárd dollárt. Ezzel párhuzamosan 5 százalékra lassul a házon belül bevezetett alkalmazáscsomagok licencértékesítéséből származó szállítói bevételek éves átlagos növekedésének üteme.

További 5 év távlatában a kereslet annyira felerősödik a piacelemző szerint, hogy 2025-ben a pénzügyi alkalmazások szegmensében a vállalatok teljes költésük több mint 65 százalékát már felhőszolgáltatások előfizetésére fogják fordítani.

Hirdetés

A Fujitsu fejleszti európai AI-kiválóságközpontját

Európai AI-kutatási tevékenysége fejlesztése jegyében a Fujitsu bővíti a Párizs közelében, Saclayban működő AI-kiválóságközpontját, további kutatókat vesz fel, és részt vesz az EU rangos AI-projektjében.

A kezdeményezések célja az AI-technológiák terjedésének gyorsítása azáltal, hogy sokféle továbbfejlesztett szolgáltatást (pl. pontosabb diagnosztikai módszereket az egészségügyben és biztonságosabb online bankszolgáltatásokat) tesznek elérhetővé a fogyasztók és a vállalkozások számára Európa egész területén.

Az EU Horizon 2020 kutatási projekt
A Fujitsu csatlakozott a banki hálózatok biztonságának megerősítésére indított EU Horizon 2020 AI-kutatási projekthez. A projekt prediktív jellegű, integrált szemléletet kíván megvalósítani a pénzügyi szektorban használt kritikus infrastruktúrák fizikai és internetes biztonsága terén. Az új szemlélet szerint működő rendszerek adatvezérelt AI-alapú mechanizmusokkal azonosítják és jelzik előre a biztonsági incidenseket, lehetővé téve ezzel a pénzintézetek számára a komplexebb támadások kezelését és az előírásoknak való gyorsabb és olcsóbb megfelelést. A Fujitsu a franciaországi AI-kiválóságközpontban végzi majd az EU Horizon 2020 projekttel kapcsolatos tevékenységet.

A központban több mint 30 AI-projekt zajlik a videóanalitika kiskereskedelmi és ipari felhasználásával kapcsolatban. A Fujitsu és az Inria nemzeti digitális technológiai kutatóintézet hosszú távú kutatási és "co-creation" programot indított az intézményben a fejlett matematikai és számítási módszereket hasznosító, új gépi tanulási és AI-technikák kidolgozására. A Fujitsu AI-kiválóságközpontja a tudományos partnerkapcsolatokat is ösztönzi, és szakértői csereprogramokat bonyolít Európa és Japán más Fujitsu szervezeteivel, valamint olyan rangos oktatási intézményekkel, mint például a francia Ecole Polytechnique és a svéd Chalmers Műszaki Egyetem.

"A bővítés jól mutatja, hogyan fektet be a Fujitsu folyamatosan az ügyfélvállalatait támogató AI-megoldások fejlesztésébe. Az ügyfeleinknek innovatív AI-szolgáltatásokat kínáló kompetenciaközpontokhoz – köztük a madridi adatanalitikai innovációs központhoz és a müncheni Ipar 4.0 központhoz – csatlakozó saclayi AI-kiválóságközpont tovább erősíti már eddig is ütőképes európai hálózatunkat" – mutatott rá Duncan Tait, a Fujitsu vezérigazgatója, alelnöke, valamint Amerikáért és az EMEIA-régióért felelős vezetője.

A kiválóságközpont 30 év örökségét építi tovább a mesterséges intelligencia terén
A Fujitsu több mint 30 éve kutatja a mesterséges intelligenciát. Stratégiája értelmében kiterjedt partner- ökoszisztémával folytat együttműködési projekteket. A tavaly bejelentett 50 millió eurós kezdeményezésével például Franciaország szervezeteinek digitális átalakulását támogatja. Szakértelmét a dinamikus saclay-i innovációs környezettel ötvözve már a helyi start-upok egyharmadával indított közös projekteket. Emellett nagyszabású AI-rendszert vezetett be például a madridi San Carlos Klinikai Kórházban a klinikai döntéshozatal támogatására, és a Siemens Gamesa piacvezető szélturbina-gyártónál az AI-alapú minőségellenőrzés megvalósítására.